Dúlának tekintjük azokat a személyeket, akik a szülés előtt, alatt vagy után – az egészségügyi ellátórendszert kiegészítve -igény szerinti fizikai, érzelmi és informatív segítséget nyújtanak a szülő nőnek, illetőleg családjának. A múltban természetes volt az asszonyok számára, hogy asszonytársak segítsék őket szülés közben, akik saját élményeik, tapasztalataik alapján nyújtanak megerősítést. Asszonytársi segítő: ő a dúla.Kép
*
kulcsfontosságú élménynek ismeri el a szülést, születést,
*
tisztában van a szülés természetével,
*
képes megérteni és elfogadni az anya érzelmi szükségleteit,
*
segít az anyának és partnerének a szülési terv elkészítésében és annak minél teljesebb megvalósításában,
*
a szülés alatt végig a vajúdó mellett marad, műszakváltás nélkül,
*
érzelmi támogatást nyújt,
*
segít biztosítani az anya (a pár) kényelmét, komfortérzetét,
*
objektív információnyújtással segít döntések meghozatalában anélkül, hogy saját véleményét az anyára (párra) erőltetné,
*
elősegíti a vajúdó, a partnere és a kórházi segítők
közötti kommunikációt,
*
kiegészíti a partner és a kórházi segítők által nyújtott gondoskodást
A szülésznők és a szülész-nőgyógyász orvosok feladata a szülés folyamatának szakmai felügyelete, ellátása, helyzetértékelés, és a szükséges beavatkozások elvégzése. A szülő nőknek azonban szinte állandó, követelő igényük van a vajúdás, szülés és a gyermekágyas időszak alatt arra is, hogy személyes, személyre szóló érzelmi támaszt kapjanak.
A mai kórházi gyakorlatban a nők ezt az igényüket a szülészorvosokra és a szülésznőkre zúdítják, akik – bár erejükön felül is igyekeznek -, a gyakori újabb és újabb kapcsolatteremtésben, a műszakok változásában folyamatos támaszt nem tudnak nyújtani.
A dúlák képzett laikusok, nem egészségügyi feladatot látnak el, hanem segítő foglalkozásúként érzelmi, pszichológiai támaszt nyújtanak. Kiterjedt kutatások bizonyítják, hogy a dúla jelenlétében zajló szüléskor a szülés körüli komplikációk, beavatkozások szükségessége jelentősen csökken, jobban megy a szoptatás, és az anyák elégedettebbek a saját szülésükkel (Marshall H. Klaus, M.D.: Mothering the Mother; Addison-Wesley Publishing Company 1993). A szinte hihetetlen eredmények egyedül a folyamatos érzelmi támaszt nyújtó asszonytársi segítőknek köszönhetők.
Mit tehet a dúla?
Az egészségügy mai helyzetében (létszámhiány, túlterheltség) a kórházi személyzet sokszor legjobb szándéka ellenére sem tud személyre szabott és folyamatos jelenlétet, gondoskodást biztosítani a vajúdónak és párjának.
A dúla a vajúdás és a szülés ideje alatt végig, teljes figyelmével kíséri az anyát, érzékelve és követve minden olyan pillanatot, amikor támogatásra, bátorításra, megerősítésre, biztatásra van szüksége. A dúla segítő jelenléte a tapasztalatok alapján jelentősen csökkentheti az orvosi beavatkozások szükségességének gyakoriságát, mivel sokszor képes az anyát érzelmileg átsegíteni a szülés nehezebb pillanatain.
Az anya mellett a partner érzelmi támogatására is képes: tapasztalatával, nyugalmával erősítheti, bátoríthatja a párjáért aggódó apát, figyelhet az ő igényeire is. Ideális esetben már a várandósság korai időszakában felveszik a kapcsolatot a dúlával, így mire a szülésre kerül a sor, már nem idegenek egymás számára, pontosan tudják, mire számíthatnak.
Mit nem tehet a dúla?
A dúla nem helyettesíti az orvost, a szülésznőt vagy a védőnőt, az ő szerepe elsősorban az anya érzelmi támogatásában, a róla való szerető gondoskodásban rejlik.
A dúlának nem feladata és nem is felelőssége a várandósság, a szülés és a gyermekágy orvosi szempontból történő figyelemmel kísérése. Nem végez vizsgálatokat, nem lát el klinikai feladatot.
A dúla nem hoz az anya helyett döntéseket, de segít a döntéshez szükséges információk megszerzésében és a szülés előzetes tervezésében. Az anya megbeszélheti vele örömeit, aggodalmait, kívánságait, de szülés közben nem vesz részt sem az anya, sem a kórházi személyzet döntéshozatalában.
küldés...
